Komal Kant - Mire jó a rosszfiú?

14:49

Időnként szeretek LOL-könyveket olvasni, mert nagyon jó kikapcsolódást nyújtanak. Most viszont csalódnom kellett, nem azt a minőséget kaptam, amit megszoktam ezekkel a könyvekkel kapcsolatban. Komal Kant nem nyűgözött le a történetével.


Mi a közös Ashtonban és Lucában? A világon semmi. Igaz, gyerekkorukban elválaszthatatlan barátok voltak, de évek óta szóba sem állnak egymással. Lucából azóta agyontetovált rocker srác lett, aki tesz rá, mit gondolnak róla a menők a suliban, a lányt viszont egyedül a népszerűség érdekli. Amikor Ashton helye meginog a gimis tápláléklánc csúcsán, dühítő módon Lucára szorul, aki persze egyáltalán nincs oda az ötlettől, hogy kisegítse az elkényeztetett pomponlányt − pláne úgy, hogy a pasiját kell alakítania! 
De ahogy egyre több időt töltenek együtt, és egyre több régi sérelmet tisztáznak, már nem az a kérdés, hogyan viseljék el egymást, hanem hogyan tartsák távol magukat (na meg a kezüket) a másiktól. 
Talán mégis van bennük valami közös…




Idézetek:

“Attól, hogy ő ilyen sznob, nekem még nem kell rosszul bánnom vele. Hiszen akkor semmivel se lennék jobb nála.”

“– Miért tetteted magad jó kislánynak? – kérdeztem, és végigsimítottam a hajamon. – Mindenki tudja, hogy olyan vagy, mint Medúza, kővé válik, akire ránézel.”

“Lehet, hogy még mindig a valamikor ismert kislány képe élt bennem, és nem tudtam elfogadni, mi lett belőle. Egyre csak vártam, hogy majd megváltozik, és bebizonyítja, hogy mindenki tévedett vele kapcsolatban. Pont ez dühített fel igazán. Hogy olyannak akartam őt látni, amilyen nem volt ”

“Egész idő alatt azt gondoltam, hogy Luca ostobán és felelőtlenül viselkedett, mikor kitetováltatta magát. Meg se próbáltam megérteni, miért tette. Puszta tudatlanságból ítéltem el.”


Mielőtt nekikezdtem a könyvnek, már tudtam, hogy nem a legjobb értékeléseket kapta, de gondoltam adok neki egy esélyt, hátha engem mégis meg tud győzni, ez viszont nem így történet. Ritkán érzem úgy, hogy szívem szerint félbe hagynák egy könyvet, de most ezzel mégis így volt.

A történet számomra sablonos, de ezzel nem is lenne baj, hiszen számtalan hasonló történetű könyvet olvasok, de a legtöbb tud nyújtani számomra valami pluszt. A Mire jó a rosszfiú? mindössze egy idegesítő női főszereplőt ad az olvasóknak. Hogy miért nem bírtam Ashton karakterét? Azért mert képtelen elszakadni a tökéletes világától, látni azt, hogy akit  a barátnőjének hisz, csak egy manipulatív csaj. Úgy gondolja, hogy a külsőségek meghatározóbbak, mint a belső értékek. Persze mondhatnám, hogy milyen szép, hogy Ashton egy jellemfejlődésen megy keresztül, de számomra ez nem volt más, minthogy a kudarcok és elutasítások hatására vesz egy 180-fokos fordulatot, ettől nem válik egyből egy szerethető női karakterré.

A szerelmi történetekben mindig kell lenni egy fiúnak, akiért rajonghatnak az olvasók. Luca karaktere az egyetlen, amiért érdemes volt elolvasni a könyvet. Igaz, néha azt éreztem, hogy csukott szemmel közlekedik, és nem látja, hogy Ashton, milyen is valójában. Ennek valószínűleg az oka, hogy ő, még mindig azt a lányt akarja látni, akivel a gyermekkorát töltötte.
  
A történetről már említettem, hogy sablonos, nekem leginkább a Szívatás című könyvre hasonlított, bár attól jóval elmaradt. Ugyanis ez a könyv nem váltott ki belőlem semmilyen érzelmet, nem késztetett arra, hogy minél gyorsabban haladjak az olvasással, igazából hatalmas csalódás volt az előző LOL-könyvekhez képest. Nehéz elhinnem, hogy alig pár napja, egy fantasztikus LOL történetet olvastam.

Komal Kant tehát nem nyűgözött le ezzel a történetével, mindenek ellenére kíváncsi leszek egy másik könyvére, remélem a következő már nem fog ekkora csalódást nyújtani. Nem mondom, hogy nem ajánlom a könyvet, hiszen lehet van olyan, akinek igenis el fogja nyerni a tetszését. Aki azonban nem szereti az idegesítő női karaktereket, azok kerüljék el ezt a könyvet.


Értékelésem :

You Might Also Like

0 megjegyzés