Stephen King : Tortúra - Halloweeni Blog Rémálom

12:48


Feltankoltunk sok-sok csokival és cukorral, - amiken előtte persze minőségellenőrzést végeztünk (akár többször is) - kiraktunk az ablakba, néhány faragott tököt, egy csontvázat, és egy műanyag pókot, majd fejenként egy-egy nagy bögre tejszínhabos-fahéjas forró csoki mellett vártuk a látogatókat. És jöttek is, a szokásos szellem, - igen, egy fehér lepedő rajta két lyukkal - boszorkány, tündérkisasszony, Pókember mellett, hamarosan izgalmasabb figurákkal is jöttek: kedvenc történeteink karakterei! Bizony, ott volt Batman, aki GrumpyCatnek öltözött, Katniss egy sárga kanárinak, de a legzavarbaejtőbb mégis Hófehérke volt, aki egy piros alma jelmezben jelent meg az ajtónk előtt. Mikor személyes kedvenceink kopogtattak be, nem tudtunk ellenállni annak, hogy extra mennyiségű édességet adjunk nekik. Gyorsabban fogyott az édességünk, mint, ahogy számítottunk rá, így az utolsó négy vendégünknek már semmi sem jutott. Amiatt a sajnálatos következmény miatt - a szégyen mellett - csínytevésekben lesz részünk. Mind a négy édesség nélkül maradt karakter megfogadta, hogy a nektek készített Halloweeni Blog Rémálom hetünk bejegyzéseiben négy fajta emojikat, emotikonokat rejtenek el. Mivel nem tudjuk, hogy melyik bejegyzések esnek csíny áldozatává, kérlek, segítsetek nekünk meg találni, hogy az emojikból mennyit rejtettek el az utolsó négy vendégünk, és ha azt is kitaláljátok, hogy kik voltak, akkor kaptok édességet. Na jó, nem, mert az elfogyott, szóval mit szólnátok könyvhöz? Annak örülnétek? Mert van 12 db gazdátlan könyvünk.

Számoljátok össze a tök, zombi, szellem, denevér képecskéket, írjátok be számukat a Rafflecopter dobozba, és találjátok ki az utolsó két napon, hogy kik voltak a csínytevők!




Halloween, akkor mindenkinek a rettegés jut eszébe. Mivel is készülhettem volna nektek, ha nem a legfélelmetesebb műfajjal, mint a horror. Ha horror, akkor pedig a műfaj koronázatlan királyával, aki nem más, mint Stephen King.


"HÖLGYEM! URAM! E REGÉNY OLVASÁSÁHOZ CSAK AKKOR FOGJON HOZZÁ, HA MEGBIZONYOSODOTT RÓLA, HOGY LEGALÁBB A SZOMSZÉDJA OTTHON TARTÓZKODIK! HIÁBA VANNAK KÖTÉLBŐL AZ IDEGEI. MAJD MEGLÁTJA."

Paul Sheldon sikeríró, a szépkeblű közönség bálványa befejezi legújabb és legjobb regényét, minek örömére jól benyakal, s kábán autóba vágja magát. Egy veszélyes útkanyarban utoléri az észak-amerikai Sziklás-hegységben nem ritka hóvihar. 
Isten háta mögötti, magányos tanyaházából bevásárolni indul kis teherautóján Annie Wilkes, a Sheldon-regények könnyes rajongója. Az árokba borult autóroncsban kedvenc szerzőjére ismer, kinek tört-zúzott testében alig pislákol az élet. 
Kihúzza az árokból. 
Haza viszi. 
Életre kelti. 
Új Sheldon-regényt akar. Csak magának. 
Mindenáron.

Idézetek:

„Hát persze: Tortúra. Ő az a bizonyos vörös fonál, de akár igazi, akár hamis, az biztos, hogy irdatlan bárgyúság. 
Köznévként gyötrelmet, mégpedig többnyire hosszan tartó és gyakorta értelmetlen kínszenvedést jelent; mint tulajdonnév egyszerre jelöl szereplőt és történést.”

„Különös csend lett, és Pault megrémítette, amit a nő arcán látott, éppen mert semmit sem látott rajta: alpesi réttel álcázott sötét szakadék volt, a feketeség maga, melyben nem nőtt virág, és jaj annak, aki oda belezuhan, mert sokára ér a mélyére.”

 „… s közben észre sem vette, hogy ujjai egyre gyorsabban mozognak, hogy sajgó lába ugyanabban a városban van, de ötven háztömbbel arrébb, mint ahogyan azt sem vette észre, hogy írás közben folynak a könnyei.”

„ Mind ellene szövetkeztek, s ha akarják, a titkos számot is megszerzik, az ügyvédek, akik ellene voltak, boldogan megsúgnák bárkinek, aki csak kéri, márpedig akadnának, akik kérik, de mennyire hogy akadnának – hiszen Annie szemében a világ sötét verem volt, tengerként hullámzó embertömegekkel, ellenséges tér, közepén parányi kis színpaddal, amelyen, egyetlen vakító fényű fejgéppel megvilágítva, ő állt, Annie Wilkes, egymagában.”
                       ˜  ̊  ˜

Stephen King a jelenkorunk egyik legolvasottabb szerzője. Különleges stílusa még ennyi év után is rabul ejti az olvasókat. Nagyon fontosnak tartja műveiben az apró részletek kidolgozását, a folytonosságot. Gyakran használ visszatérő elemeket és szereplői akár több könyvben is megjelennek. Művei rengeteg ponton találkoznak egymással, sok nyílt és rejtett kapcsolódási pont, átfedés van az írásai között, amelyeknek köszönhetően eddigi életműve számtalan spekulációra, találgatásra ad lehetőséget, és mindig újabb és újabb érdekességekkel szolgál.

Sose fogom elfelejteni, hogy az első könyvem az írótól a Tortúra volt, mégpedig, azért mert érettségi tételek között szerepelt, és valamilyen szerencse folytán, ezt is kellett bemutatnom, így a múlt távlatából is tisztán emlékszem, melyek voltak azok a pontok a történetben, amelyek kifejezetten tetszettek és melyek azok, amelyek nem.

Az elsők között volt, amit számomra ez a könyv megtanított, hogy nem csak egyfajta horror létezik. Míg mindenki gondolatában a vér, a kegyetlenség és a brutalitás él, a szó hallatán, a Tortúra tekintetében nem így van, ugyanis ez egy pszicho thriller. Mit is takar mindez? Hogy ebben a könyvben a lelki vonatkozásokon van a hangsúly, legtöbbször nem történik látványos, borzalmas esemény, mégis félelem tölti el az olvasót. A mögöttes hajtóerők a szereplők esetében, váltig állítom, vannak olyan borzasztóak, mint a vér látványának elképzelése.

A Tortúra a kitartó olvasóknak való, hiszen az események meglehetősen lassan indulnak be. Emiatt gyakran érezhetjük úgy, hogy szívünk szerint feladnánk az egészet. Pedig az nagyon nagy kár lenne, hiszen az igazi hátborzongatós események, csak ezután következnek. Sokszor nekem is az volt a vágyam, hogy befejezhessem, de kitartónak kellett lennem. Így tapasztalhattam meg ennek a műfajnak a sajátosságait.

A főszereplőnk egy író, megsúgom Stephen King gyakran alkalmaz írókat könyveiben, mint főszereplők. A másik legmeghatározóbb szerep Annie-é, a betegesen rajongó nőé. Annie karaktere fenomenálisan lett megalkotva, fokozatosan tárul a szemünk elé egy kezdetben kedves nő valódi énje. Meddig is képes elmenni a rajongásával, azzal, hogy megkapja a csak neki szánt könyvet. A válsz, a végtelenségig. Ugyanis a túlzóan gondoskodó ápolónő rabjává teszi Pault, miközben nem riad vissza semmilyen kínzástól sem. Paul karakterében azt szerettem, hogy nem adta fel, az utolsó utáni pillanatig hitt abban, hogy egyszer vége lesz ennek a rémálomnak, ami körülötte folyik. Szenvedett, elviselt minden fájdalmat és szorgalmasan írt. A helyzet azonban számára fokozatosan kezdett reménytelenné válni, hiszen Annie az idő előrehaladtával egyre komolyabb sakkban tartja a férfit.

A történetben az a legjobb, hogy egy írói szemszögéből mutatja be az események alakulását. Próbál Annie agyával gondolkodni, ezáltal megtapasztalhatjuk egy phsziopata viselkedését és cselekedeteit. És ami mellett nem mehet el szó nélkül, egy olvasó sem, az a befejezés. Talán a könyv egyik legnagyobb megdöbbentése. Mi is ez? Nem árulhatom el. Olvasd el te is ezt a könyvet, amit az író legjobb könyvei közé sorolnak, vagy film formájában is megtekintheted, ezt a hátborzongató thrillert, akár most Halloween éjszakáján. Bizton állítom, egyik változatban sem fogsz csalódni.





NYEREMÉNYJÁTÉK

Reméljük, hogy sikerült felkeltenünk az érdeklődéseteket, és hozzánk hasonlóan ti is elolvassátok, megnézitek majd ezeket a fantasztikus könyveket, témához illő filmeket. Négy halloweeni csínytevőnknek köszönhetően a héten olvasható bejegyzéseket ellepték a különböző "rémisztő" emojik, emotikonok. A ti dolgotok összeszámolni, hogy a különböző emotikonokból hány darab található összesen a blogbejegyzésekben. Ezen kívül, az utolsó két napon a négy csínytevő is elrejtőzik egy-egy blogbejegyzésben, ahol elárulják nektek, hogy milyen jeleket szórtak szét a blogokon. Nektek pedig ki kell találnotok, hogy melyik emojihoz, melyik csínytevő tartozik. Ahhoz, hogy esélyetek legyen megnyerni a 12 db felajánlott könyv egyikét, a fent említett feladatokon kívül, mint egy megköszönésképpen a kiadók felé, like-olnotok kell facebook oldalukat, továbbá a Prológus csapatának oldalát is. Sok sikert!


További bejegyzéseket itt találjátok

You Might Also Like

0 megjegyzés