A.O. Esther : Összetört glóriák - Elveszett lelkek #1

14:04

Nagyon ritkán olvasok olyan könyveket, a melyekben valamilyen különleges természeti lények vannak. Valahogy mindig megragadok a realitás talaján és csak ritkán kerülnek a kezembe olyan könyvek, ahol különleges szereplőkkel találkozhatok. Most viszont egyszerűen magával ragadott ez a világ és alig várom, hogy olvashassam a következő részt.


Kiadó: Decens Magazin Média Kft.
Oldalak száma: 448
Kiadás éve: 2012

Hiszel a végzetben? A sorsszerű szerelemben?
Az Univerzum végtelen csendjében különös fényben ragyogó üvegcsékről suttognak. Úgy tartják, az ezüstszállal lezárt parányi palackoknak közük van élethez s halálhoz, ezért angyalok ezrei szállnak alá, hogy megszerezzék a világmindenség titokzatos kincsét. Sophiel, a bájos fiatal angyal lány glóriája és szárnyai nélkül érkezik a Földre, hogy küldetését teljesítse, ám nem számol azzal, hogy a halandó léttel emberi érzéseket is kap odafentről. A félelem, a fájdalom, a kétely és a gyász ugyanúgy ismeretlen fogalom számára, mint az életre szóló barátság, a keserű féltékenység, vagy a mindent felemésztő szerelem – de vajon meg tud birkózni mindezzel az ellenséggel való küzdelem során? Képes lesz-e vakon hinni, s véghezvinni feladatát?
Elijah a Sötét Angyalok vezére, harcos katona, aki sajátosan gondolkozik a jó és a rossz fogalmáról, miközben önálló életet élő, nyolcágú lángoló ostora – szövetségesei sorait erősítve – teszi a dolgát. Kiátkozott angyalként ő a legidősebb idelent, s bár maga sem hisz benne, egy váratlan esemény folytán örökre megváltozik az élete, s ezzel létezésének értelme.
Két össze nem illő lélek – és egy elkerülhetetlen találkozás, amely alapjaiban rengeti meg a világot…

Idézetek:
„(…)- Meg kell tanulnod bánni a képességeiddel, és felismerni, kik azok, akik segítik majd az utadat, és messze elkerülni azokat, akik gátolni akarnak céljaid elérésében!”
„A Mennyek Országában fénylényekként élünk – […] -Odafent nincs félelem, fájdalom, hideg vagy meleg. Nem ismerjük az éhezés, a szenvedés, az öregség és a halál fogalmát.”
„Elmondhatatlanul boldog vagyok veled. Amióta megismertelek, a létezésem értelmet nyert, és már semmi nem fáj, ami évezredeken át marcangolta a lelkemet. Szeretlek téged, és azt akarom,hogy mindig mellettem légy!”
„– Eleinte mindannyian azt hisszük, hogy csak az a helyes, amit mi gondolunk – felelte Elijah igen bölcsen. – Aztán idővel, ahogy távolabb kerülünk az eseményektől, meglátunk olyan dolgokat is, amelyeket korábban észre sem vettünk.”
„A szeretetben nincsen félelem; sőt a teljes szeretet kiűzi a félelmet, mert a félelem gyötrelemmel jár…”
„Az igazán fontos dolgok nem a külsőségekben mutatkoznak meg.”

                                                                       ˜  ̊  ˜
Mivel már korábban is olvastam az írónőtől, így nem ért váratlanul, hogy az Elveszett lelkek nem egy megszokott világba kalauzolja az olvasót. Ennek ellenére is meglepődtem, hogy micsoda fantáziadús történetbe csöppentem bele. Angyalok, tündérek mágusok, boszorkányok, élőhalott emberek. Korábban el se tudtam volna képzelni, hogy kezembe veszek egy hasonló könyvet, de tudom sokat veszítettem volna, ha az Összetört glóriákat nem ismerem meg.

A történet indítása szerintem nagyszerű. Kapunk egy kisebb részletet, amelyet majd később újra fellelhetünk. Majd jön egy olyan történetkezdés, amely egyből arra késztet minden olvasót, hogy mostantól egy pillanatra se tegye le a kezéből ezt a könyvet. Már csak azért se, mert Eszter minden könyvének kidolgozása egyszerűen gyönyörű.

Sophiel azért száll le a földre, hogy a Térítőkkel együtt szembeszálljon a Sötét Angyalokkal és kiszabadítsa az elveszett lelkeket. Már az útja során nem várt akadályokba ütközik és az egykori tiszta lélek szép lassan részesévé válik ennek a kegyetlen, háborúktól dúló világnak. A meseszerűséget mindössze a manók és a tündérek megjelenéséig érzékelheti az olvasó, onnantól viszont már egy sokkal sötétebb oldal kerekedik felül.

Sophiel karakterével kapunk egy tiszta lelket, aki még nincs tisztában azzal a kegyetlenséggel, ami a Földön vár rá. Sajnos nagyon hamar meg kell tanulnia, hogy nem mindig az a jó és a rossz, amit igazából hiszünk. Elijah a Sötét Angyal, már megtapasztalta a Földi élet kegyetlenségét. Ki számít jónak?  Tudja a legnehezebb kérdésre nincs megfelelő válasz. Elijah személyében tényleg egy kegyetlen angyalra számítottam, de az első pillanatban be kellett látnom az írónő nem ezt a szerepet szánta neki. Teljesen más elveket vall, mint Sophiel. Mégis az első pillanatban megbabonázza a gyönyörű angyal, akinek igyekszik felnyitnia a szemét, miközben minden eszközzel megpróbál rá vigyázni, hiszen idővel ő válik számára a legfontosabbá.
Imádom, hogy bemutatásra kerültek a könyvben olyan emberi érzések is, amelyek mellett ma már gyakran szó nélkül elsétálunk. Olyannyira az életünk része, hogy el is feledkezünk róla. Kétely, félelem, harag, gyűlölet. Mindezek mellett viszont ott van a két legfontosabb is, a szeretet és a szerelem  Ez a két érzés, amely képes a legrosszabb helyzeten átsegíteni minket. 
Sőt a történet során szembekerülünk fontos kérdésekkel. Ki a jó és ki a rossz? Vajon az emberek miért nem tudják elfogadni magukat olyannak, amilyennek születtek? De lehet-e bűn az igaz szerelem ? De van-e létjogosultsága a szerelemnek az ellenségek között ? Vajon rosszá válunk mi magunk is, ha rossz az, akit szeretünk? Ezekkel a kérdésekkel szembesülve, mindenki elgondolkodhat néhány percre, hogy létezik-e helyes válasz.
Újabb függővég, amit talán ideje lenne megszoknom. Nagyon örülök, hogy már a birtokomban van a folytatás, ugyanis nagyon sok kérdés maradt tisztázatlan. Sok szereplőről szeretnék még többet megtudni. Arra az egyre biztatnék mindenkit, vegye kezébe ezt a könyvet és az utána következőket, mert az biztos, hogy egy nem mindennapi történetet kapunk az írónőtől.

Értékelésem:

You Might Also Like

0 megjegyzés